Evolúciós órák a génekben lévő genetikai szekvenciák, amelyek segítenek meghatározni, hogy a múltban a fajok eltérnek-e a közös őktől. Vannak bizonyos nukleotidszekvenciák, amelyek általánosak a rokon fajok körében, és amelyek úgy tűnik, hogy rendszeres időközönként megváltoznak. Annak ismerete, mikor változtak ezek a szekvenciák a Geológiai idő skála segíthet meghatározni a faj eredete korát és a faj keletkezésének idejét.
Az evolúciós órákat 1962-ben fedezte fel Linus Pauling és Emile Zuckerkandl. A különböző fajok hemoglobin aminosavszekvenciájának tanulmányozása során. Megfigyelték, hogy úgy tűnik, hogy a fosszilis nyilvántartásban rendszeres időközönként megváltozik a hemoglobinszekvencia. Ez ahhoz az állításhoz vezetett, hogy a fehérjék evolúciós változása állandó volt a geológiai idő alatt.
Ezen tudás felhasználásával a tudósok megjósolhatják, mikor két faj különbözik az élet filogenetikai fáján. A hemoglobinfehérje nukleotidszekvenciájának különbségei egy bizonyos időtartamot jelölnek, amely eltelt azóta, hogy a két faj elválasztódott a közös őrtől. Ezeknek a különbségeknek a felismerése és az idő kiszámítása elősegítheti az organizmusok megfelelő elhelyezkedését a filogenetikai fán a szorosan rokon fajok és a közös ős vonatkozásában.
Az is korlátozott, hogy az evolúciós óra milyen sok információval szolgálhat bármely fajról. Általában nem adhat pontos korot vagy időt, amikor levágták a filogenetikai fát. Ez csak az időt közelítheti meg ugyanazon a fa más fajaihoz viszonyítva. Az evolúciós órát gyakran a fosszilis nyilvántartásból származó konkrét bizonyítékok alapján állítják be. Ezután a fosszilis anyagok radiometrikus rangsorolását összehasonlíthatjuk az evolúciós órával, hogy jó becslést kapjunk az eltérés koráról.
Annak ellenére, hogy ezek a tényezők a legtöbb esetben korlátozzák, vannak módok statisztikai figyelembevételre az idő kiszámításakor. Ha ezek a tényezők játszanak szerepet, az evolúciós óra nem állandó, mint más esetekben, hanem változó időben.
Az evolúciós óra tanulmányozása révén a tudósok jobb képet kaphatnak arról, hogy mikor és miért történt spekuláció az élet filogenetikai fajának egyes részein. Ezek az eltérések utalást adhatnak arra vonatkozóan, hogy mikor történt a történelem jelentős eseményei, például a tömegpusztulás.