A Föld légkörében a legelterjedtebb gázok a légkör régiójától és más tényezőktől függenek. Óta a légkör kémiai összetétele a hőmérséklettől, a magasságtól és a víz közelségétől függ. Általában a 4 leggazdagabb gáz a következő:
A vízgőz azonban az egyik leggazdagabb gáz lehet! A maximális összeg vízpára a levegő befogadhatósága 4%, tehát a vízgőz lehet ezen a listán a 3. vagy a 4. szám. A vízgőz mennyisége átlagosan a légkör 0,25% -a (tömeg szerinti 4. legszélesebb gáz). A meleg levegő több vizet tart, mint hűvös.
Sokkal kisebb méretekben, a felszíni erdők közelében, az oxigén és a szén-dioxid mennyisége napról napra kissé változhat.
Míg a légkör a felület közelében meglehetősen homogén kémiai összetétel esetén a gázok nagysága magasabb tengerszint feletti magasságban változik. Az alsó szintet nevezik homoszféra. Felett a heteroszféra vagy exoszféra. Ez a régió gázrétegekből vagy héjakból áll. A legalacsonyabb szint elsősorban a molekuláris nitrogénből áll (N2). Felett egy atom oxigénréteg (O). Még magasabb tengerszint feletti magasságban a hélium atomok (He) a legelterjedtebb elem. Ezen a ponton túl,
hélium kiürül az űrbe. A legkülső réteg hidrogénatomokból (H) áll. A részecskék még tovább veszik körül a Földet (ionoszféra), de a külső rétegek töltött részecskék, nem pedig gázok. Az exoszféra rétegeinek vastagsága és összetétele a napsugárzástól függően változik (nappali és éjszakai, valamint napenergia-aktivitás).