Radioaktív bomlás: a spontán folyamat, amelyen keresztül instabil atommag kisebb, stabilabb részekre osztódik. Gondolkozott már azon azon, hogy egyes magok miért romlanak, míg mások nem?
Alapvetően a termodinamika kérdése. Minden atom arra törekszik, hogy a lehető legstabilabb legyen. Radioaktív bomlás esetén instabilitás akkor jelentkezik, ha a szénhidrogének száma kiegyensúlyozatlan protonok és neutronok az atommagban. Alapvetően túl sok az energia a magban, hogy az összes nukleont együtt tartsa. Állapota az elektronok egy atomnak nem számít a bomlásnak, bár nekik is megvan a saját módjuk a stabilitás megtalálására. Ha egy atommag instabil, végül széttöredezik, és elveszíti legalább néhány olyan részecskét, amelyek instabilsá teszik. Az eredeti magot szülőnek, míg a keletkező magot vagy magokat leánynak vagy lányoknak nevezzük. Lehet, hogy a lányok még mindig legyen radioaktív, végül több részre szakad, vagy lehet, hogy stabilak.
A radioaktív bomlás három típusa
A radioaktív bomlásnak három formája van: ezek közül egy atommagon megy keresztül a belső instabilitás jellege. Egyes izotópok egynél több útvonalon is lebomlanak.
Alfa-bomlás során a mag egy alfa-részecskét bocsát ki, amely lényegében héliummag (kettő protonok és két neutron)), a szülő atomszámát kettővel, a tömegszámot pedig 20% -kal csökkentve négy.
A béta-bomlás során a béta-részecskéknek nevezett elektronok áramlása kilép a szülőből, és a magban levő neutron protonná alakul. Az új mag tömegaránya azonos, de az atomszám eggyel növekszik.
A gamma bomlás során az atommag felesleges energiát bocsát ki nagy energiájú fotonok (elektromágneses sugárzás) formájában. Az atomi szám és a tömeg szám változatlan, de a kapott atommag stabilabb energiaállapotot vesz fel.
Radioaktív vs. Stabil
A radioaktív izotóp az egyik radioaktív bomláson megy keresztül. A "stabil" kifejezés nem egyértelmű, mivel olyan elemekre vonatkozik, amelyek gyakorlati célokra nem szakadnak szét hosszú ideig. Ez azt jelenti, hogy a stabil izotópok közé tartoznak azok, amelyek soha nem törnek, mint például a protium (egy protonból áll, tehát nincs semmi vesztenie) és a radioaktív izotópok, például a tellúr -128, amelynek felezési idő 7,7x1024 évek. A rövid felezési idejű radioizotópokat instabil radioizotópoknak nevezzük.
Néhány stabil izotópban több neutron található, mint protonok
Feltételezheti, hogy egy stabil konfigurációjú magban azonos számú proton lenne, mint a neutronokon. Sok könnyebb elem esetében ez igaz. Például a szén általában protonok és neutronok három konfigurációjával, az izotópokkal nevezett. A protonok száma nem változik, mivel ez határozza meg az elemet, de a neutronok száma megváltozik: A Carbon-12 hat protont és hat neutronot tartalmaz, és stabil; a szén-13-nak hat protonja is van, de hét neutronja van; a szén-13 szintén stabil. A szén-14, hat protonnal és nyolc neutronnal azonban instabil vagy radioaktív. A szén-14 atommag neutronjainak száma túlságosan nagy ahhoz, hogy az erősen vonzó erő képes határozatlan ideig együtt tartani.
De amikor az olyan atomokhoz költözik, amelyek több protont tartalmaznak, az izotópok egyre inkább stabilak és több neutronnal rendelkeznek. Ennek oka az, hogy a nukleonok (protonok és neutronok) nem rögzülnek a helyben a magban, hanem mozognak, és a protonok taszítják egymást, mivel mindegyik pozitív elektromos töltéssel rendelkezik. Ennek a nagyobb magnak a neutronjai a protonok szigetelésére szolgálnak egymás hatásaitól.
Az N: Z arány és a mágikus számok
A neutronok és a protonok aránya, vagy az N: Z arány az elsődleges tényező, amely meghatározza, hogy az atommag stabil-e vagy sem. A könnyebb elemeknek (Z <20) inkább ugyanannyi protonuk és neutronuk van, vagy N: Z = 1. A nehezebb elemek (Z = 20–83) 1,5: N: Z arányt részesítik előnyben, mivel több neutronra van szükség a protonok közötti visszatükröző erő ellen.
Vannak még úgynevezett mágikus számok is, amelyek olyan nukleonok (protonok vagy neutronok) száma, amelyek különösen stabilak. Ha mind a protonok, mind a neutronok száma rendelkezik ezekkel az értékekkel, a helyzetet kettős mágikus számnak nevezzük. Gondolhat arra, hogy ez a atommag egyenértékű a oktet szabály szabályozza az elektronhéj stabilitását. A mágikus számok kissé eltérnek a protonok és a neutronok esetében:
- Protonok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 114
- Neutronok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126, 184
A stabilitás további bonyolítása érdekében stabilabb páros Z: N (162 izotóp) izotópok vannak, mint páros-páratlan (53 izotóp), mint páratlan-páros (50), mint páratlan-páros értékek (4).
Véletlenszerűség és radioaktív bomlás
Végső megjegyzés: Az, hogy valamelyik atommag lebomlik-e vagy sem, teljesen véletlenszerű esemény. Az izotóp felezési ideje a legjobb előrejelzés az elemek kellően nagy mintájához. Nem lehet arra felhasználni, hogy valamilyen előrejelzést készítsenek egy vagy néhány atommag viselkedéséről.
Tudsz átadni a kvíz a radioaktivitásról?